Programok

A Pünkösdi búcsú

Csíksomlyó búcsújáró hely jellegét az adja meg, hogy már a XV. században virágzik a Boldogságos Szűz Mária tisztelete a székely nép körében. A környék népe Mária-ünnepeken Somlyón gyűlt össze.

Jenő pápa az 1444. évi körlevelében arra buzdítja a népet, hogy legyenek segítségére a ferenceseknek a templomépítésben. Viszonzásul - a kor szokása szerint -, búcsút is engedélyezett a jótevőknek. A templom építését azzal indokolja a pápa, hogy "a hívek nagy sokasága szokott összejönni ájtatosságnak okából és gyakorta nem szűnik odagyülni, Máriát tisztelni".

Azóta is megszakítás nélkül tart a zarándoklat Csíksomlyóra, Szűz Mária tiszteletére. 1567-ben újabb fordulat következett be a búcsújárásban. A hitújítás korában János Zsigmond, erdélyi fejedelem, haddal akarta a színtiszta katolikus Csík, Gyergyó és Kászon népét az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Csík, Gyergyó és Kászon népe, István gyergyóalfalvi plébános vezetésével fegyvert fogott hitének védelmére.

A gyülekező Csíksomlyón volt, pünkösd szombatján. Isten kegyelmébe ajánlották magukat és Szűz Mária segítségéért esedeztek, majd elindultak a Hargitára, szembeszállni a hitújítók hadával. Ez alatt az idősek, az asszonyok és a gyermekek Somlyón maradtak és győzelemért imádkoztak. A csata diadallal végződött. A győztesek nyírfaágakkal ékesítették fel lobogóikat és úgy vonultak le a Hargitáról. A templomban maradt nép elébük ment, és együtt jöttek vissza hálát adni a győzelemért és megköszönni a Szent Szűz segítségét. Ennek a történelmi eseménynek emlékére fogadalmat tettek, hogy ezután minden évben, pünkösd szombatján elzarándokolnak Csíksomlyóra. Ezt az ősi hagyományt őrzi és folytatja a mai napig Mária népe. Ugyancsak az eredeti hagyomány szerint, nyírfaággal kezében, vagy a járművét feldíszítve tér haza otthonába.

Csíksomlyó most is a katolikus székelység hírneves búcsújáró helye. Most már a más vallású keresztény hívek is szívesen vesznek részt a búcsújárásban. A Szűzanya iránti tiszteletben a buzgóság az idő múlásával sem lankad. Év közben is szüntelenül özönlik a nép Somlyóra Máriát tisztelni, köszönteni, előtte imádkozni. 1990 óta minden évben több százezer ember zarándokol Somlyóra és vesz részt a Szűzanya tiszteletére tartott körmeneten, szentmisén.

A kegytemplom és a búcsú értékes tárgyai közé tartozik a főoltár bal oldalán található Labarum, amit a nép labóriumnak nevez. Amikor a papság ezen jelvénnyel az élén felér a Kissomlyó hegyen lévő Salvator kápolna elé, eléneklik az "Egészen szép vagy Mária" éneket és azután folytatódik tovább a körmenet.

                                                                    Gyergyószárhegy, a Lázár-család kastélya

                                                                                          Millenniumi-templom, Csíkszereda
                                                                                            Épült a magyar szentek tiszteletére.

„Múltunk a reményünk, Krisztus a jövőnk!”
Tervezte: Makovecz Imre és Bogos Ernő építész
 

Csíkszereda barokk templomát – a Szent Kereszt-templomot – egészében gyűrű, védőfal vette körül (épült 1751–58 között). Ennek több mint fele most is létezik. A vázlatterv szerint az új templomot szintén ilyen gyűrű fogja körülvenni. A hurokszerű falgyűrűkben a végtelenség jelét látjuk, akár a két karikagyűrű összeillesztésében. A házasságban a felek egyek lesznek, mégis mindegyik a maga sajátos jegyeit megtartja. Így a régi templom jól társul az újjal, anélkül, hogy egyik a másikat sértené. Méreteikben is arányosak. „A terv lényege: olyan új templom, mely a későbbiekben összekapcsolható a régivel” (Makovecz Imre).

A templombelső egy mindent átfogó teret ábrázol, melyet a világ világosságában lehet szemlélni. Ez a belső tér a jelenlévőkben a végtelenség és a határtalan nyugalom érzését kelti. Amikor lelkesültségében az ember megsejti Isten közelségét, ott sátrat akar építeni, mint ősei a pusztában (Lk. 9,33). A jurta, a kúpos hajlék, a sátorház bibliai és magyar örökségünket képezi, mely egész Eurázsiában fellelhető. (Kúpos lak a világ képzelt közepén, az egek tengelyével, egy ősmintának a megjelenítési formája.) Szülőhely a világ közepe, az a hajlék, ahol elvágták a köldökzsinórt. Az egyház esetében az a hely, hol a keresztségben Isten gyermeke lettem.
Az új szentegyház, új gondolatot testesít meg: a magyar nép már 1000 éve megalapította keresztény államát és megkapta Szűz Máriában égi Nagyasszonyát. Ezzel együtt megtalálta helyét a többi keresztény nép között. Napjainkban a magyarság újra beilleszkedik a keresztény értékrenden létrejött európai államok közösségébe, melyet a Napba öltözött Asszony és fia óv. Az EU-zászló tervezőjét az üdvtörténeti múlt ihlette, amikor a Jelenések asszonyának ismertetőjeleit, a 12 csillagból álló koszorút tűzte rá a kék alapszínre (a Szűzanya és az egyház egybeolvasztott képe, lásd Jel 12,1k).

A templom közén elhelyezett kimagasló oltár, magát Jézus Krisztust és eukarisztikus megjelenési helyét jelenti. „Az Ige testté lőn és miköztünk lakozék.” Minden szentmisében az Ige szentségi formában történő megjelenítésének tanúi és egyszerre ünneplő részesei vagyunk. „A liturgikus reform szerint centrális menzát kell építeni, mely Krisztus misztikus testének közepében, a közösség középpontjában helyezkedik el. A centrális épület középpontja fölött opeion épül, felülvilágítóval, négy angyallal, akik lefelé néznek az oltárra.” (Makovecz Imre).
 

A templom üvegkupoláján át az ég felé tekinthetünk, s rajta keresztül a fény az oltárra, az egyetlen kitüntetett pontra, a kiemelkedő misztikus hegyre, kőre esik. A fény középről sugárzik szét és megvilágosít minden embert. Az igazi világosság a mi világunkba jött és a szentmiseáldozatban önmagát osztja szét. A világosságot nem lehet elrejteni. Ha Krisztus köré gyűlünk, ránk árad a fény. Így leszünk mi is a világosság fiai. Minden a központra irányul. Az oltáron és az oltár körül történik.

Az átlátszó kupola mellől négy őrálló angyal néz le az oltárra, jelzik a már elérkezett kegyelmi idő (kairosz) fontosságát. Ők egyúttal Krisztus Urunk dicsőséges eljöveteléről is biztosítják a jelenlévőket, aki híveit megszabadítja és megjutalmazza.
A templom bejárata kapukból tevődik össze. Ezek a székely porták jellegzetességei. Azon csak tudatosan lehet ki-bejárni, betévedni soha. A díszítőminták a műemlék templomról valók és a Székelyföldnek sajátos, keresztény motívumai. „Tárjatok kaput, hadd vonuljon be az igaz nép, amely őrzi a hűséget. Szíve állhatatos, és megőrzi a békét, hiszen tebenned remél.” (Iz. 26,2k). Az Úr üzenete rátalál a csíki székelyekre, akik nagy kincseket őriznek: Szent István hitét, Szent István földjének szeretetét és hűségesek maradtak azokhoz az eszményekhez, amelyeket Szent István tűzött a magyar nép egére.

Az északi oldalon ajtó van, amelyet szükség szerint ki lehet tárni, menzát elhelyezni, hogy a szent liturgiába a kint tartózkodó hívek is be tudjanak kapcsolódni.
Az alagsorban 250 tanuló oktatását fogjuk biztosítani. Lesz három tanterem, boldog P. Rupert Mayer-kápolna, meleg konyha, kamra, férfi és női illemhelyek (500 nm). Rendeltetése, hogy a közösségépítés mellett a széles körű oktatást is szolgálja, az elemitől a népfőiskolai szintig.
A földszinten és a galérián 300 ülő és 200 állóhely lesz, 1 személyre 1,4 nm területtel számolva.
A műemlék templom az új templommal nem veszíti el liturgikus szerepét, hanem kiegészítik