Februári gondolat

Februári gondolat - (2013-02-20)

Februári gondolat

          Vízkereszt után, január és február a farsangi bálok, mulatozások ideje. De alig ér véget a báli szezon, rögtön beköszönt a nagyböjt. A harsány vigadalmat felváltja az egyszerű készület. Végleteket élünk meg ilyenkor. Érzések tömkelege zúdul ránk az egymást követő sokféle hatásra. Mert mostanában elég sok hatás, információ, ért bennünket a székelyzászló kérdése kapcsán, mely körül valóságos szópárbaj alakult ki a médiában, hogy ki kit? és hogyan tud fölülmúlni.          

Van egy szálló ige, mely szerint a hír szent, a vélemény szabad!

         Jó volt ez a cirkusz arra, hogy elterelje a figyelmet a valódi problémákról, hogy nőnek az energiaárak, az adók, bevezetik a kistermelőket sújtó átalányadót, a gazdák többletadóját. Mert válság idején könnyű az emberek elégedetlenségét más irányba terelni.

        Autonómia küzdelmünkben nekünk társakra van szükségünk. Nem meghunyászkodó birkákra, vagy hangos szájhősökre, hanem igaz barátokra. Mert minden, amit teszünk, cselekszünk, akár gondolatok vagy érzések formájában, abból fakad, amit a szívünkben hordozunk. Van egy mondás, hogy amelyik kutya ugat, az nem harap. De amelyik túl sokat ugat, az fél, és aki fél az túljátszza magát, agresszióval leplezi önbizalomhiányát, megfélemlítést keltve a másikban, másokban, hogy addig se legyen senkinek bátorsága az igazi okra gyanakodni: az esetleges megfelelni nem tudást válsággal álcázni. Pedig a félelem a szeretet ellenpólusa. Minden félelem, negatív érzelem gúzsba köt, ebből fakad a harag, a gyűlölet és a bosszúvágy is. És minden erőszak, türelmetlenség,  visszafojtja a bennünk rejlő szépet és jót.

     Ebben a felforrt hangulatban Petőfi Sándornak az Egy gondolat bánt engemet című verse jut eszembe, amelyben a költő a megsejtett világforradalom vízióját jeleníti meg. Milyen is volna most egy forradalmist játszani? Kinek használna? Pedig nekünk nem annyira forradalmi hangulat kell, mint inkább bátor kiállás, helytállás a mindennapokban identitásunk, megmaradásunk érdekében.

Zászlóinkat, jelképeinket továbbra is használjuk bátran, minden alkalmat meg kell ragadni, hogy közösen kiálljunk a jogainkért. A zászló és egyéb jelképek használata alanyi jóga népünknek, a székelységnek, mint a magyar kisebbség részének.

A Nap és a Hold a székelység szimbóluma, a székely zászló a székely nép önazonosság-jelképe. Továbbra is lengjen a székely zászló minden házon, minden nemzeti és egyházi ünnepünk alkalmával, ezzel is mutatva összetartozásunkat, hogy így egymás igazi társai lehessünk.

Hiszem, hogy népünknek küldetése van. Míg a világ úgynevezett nagyhatalmai egymással civakodnak a koncon, addig egy kicsiny nép itt, a Kárpátok szívében őrt áll, és vigyázza az Istenbe, a szabadságba vetett töretlen hitet, hogy megszülessen a bizalom ember és ember között.

Ferencz Csaba  polgármester

forrás:csomortan.ro .